Bérrel / jövedelemmel kapcsolatos változások
1.Minimálbér és garantált bérminimum:
2019.január 1-től a minimálbér bruttó 149.000- ez nettó 99.085 forint-, míg a garantált bérminimum (szakképzettséget igénylő munka után járó bér) bruttó 195.000- ez nettó 129.675- forintra nő.
2.Családi adókedvezmény
2019-ben csak a kétgyermekesek családi adókedvezménye nő, így 1 gyermek után az adókedvezmény mértéke továbbra is 10.000, két gyermek után gyermekenként 20.000-azaz két gyermekre 40.000 összesen, míg három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33.000 forint.
2019-től már nyilatkozhat a magánszemély az ügyfélkapuján keresztül is a személyes- és családi adókedvezményeinek igénybevételéről, valamint leadhatja az adóelőleg nyilatkozatát is ebben a formában.
Ide kattintva megnézheti hogyan változik bére 2019-ben
3.Cafeteria
Drasztikus a változás a béren kívül adható juttatások területén.
Ugyan megszűnik az 1,18-as szorzó, de mivel kivezetik a 14%-os EHO-t ,és e helyett 19,5%-os szociális hozzájárulást kell majd megfizetni, így a jelenlegi 34,22%-os adóteher 34,5%-ra nő.
Kedvezményesen már csak SZÉP kártyán adhatunk béren kívüli juttatást, a következők szerint:
Széchenyi Pihenőkártya alszámlái | Kedvezményes adózás alá eső éves értékhatár |
Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás | 150.000, Ft |
Széchenyi Pihenőkártya szállás | 225.000,- Ft |
Széchenyi Pihenőkártya szabadidő | 75.000, Ft |
Teljesen megszűnik az eddig évi egyszeri alkalommal adható max 100.000 forintos kp juttatás, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés béren kívüli juttatás minősége és a jövőben bérként adóznak.
Teljesen megszűnik az egyes meghatározott juttatások köre is (minden munkavállalónak, vagy a munkavállalók egy körének azonos feltételek mellett nyújtott juttatások voltak ezek) és bérként adóznak.
A meghatározott juttatások korlátozott formában továbbra is működnek majd, ezeknek az adóterhe 40,71% lesz. (ilyen juttatások pl.: hivatali-üzleti úthoz kapcsolódó étkezés, vagy egyéb szolgáltatás, a céges telefon magánhasználata- nyilvántartás nélkül a telefonszámla végösszegének 20%-a-, a reprezentációs vagy üzleti ajándék, vagy épp az önkéntes biztosító pénztárakba befizetett összeg.
Több adómentes juttatás is eltörlésre kerül, így adómentesen már csak a következő juttatások nyújthatóak:
- sportrendezvényre valamint kulturális eseményre szóló bérlet vagy belépőjegy a minimálbér erejéig.
- a bölcsődei és óvodai ellátás megtérítése, abban az esetben is, ha az ellátásról szóló számla a munkavállaló nevére szól.
- Max 10 millió forint értékű munkáltatói lakáshitel.
4.SZJA egyéb kiegészítései
– 100.000 forintról 200.000 forintra nő az azonnal elszámolható üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése.
– a 19,5 % szociális hozzájárulási adót a magánszemélyek lehetősége van költségként elszámolni
-2019-től a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mellett már a munkaerő-piaci hozzájárulás sem lesz figyelembe vehető költség
– az egyéni vállalkozó is költségként elszámolhatja a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó naponta számított, igazolás nélkül is elismert költségeit.
5. Biztosítóktól járó 20%-os SZJA kedvezmény
2019-től a munkáltató által befizetett önkéntes pénztári tagdíj után is járni fog a 20%-os adókedvezmény, mely az adóbevallás elkészítése után közvetlenül a munkavállaló számlájára kerülhet utalásra
6.Ingatlanbérbeadás
2019.január 1-től a bérbeadónál nem minősül bevételnek a bérbeadás során felmerült rezsiköltség miatt áthárított díj, így ezeket a költségek között sem kell szerepeltetni, megőrizni és nyilvántartani.
A jogszabály lehetőséget ad az eddigi verzió választására is, tehát aki szeretné, elszámolhatja a régi módszerrel is (pl.:ha a bérleti díjban benne van a rezsiköltség is).
A kifizetőnek (azaz a cégeknek, ha magánszemélytől vesznek bérbe ingatlant) nem kell levonnia az adóelőleget, ha a magánszemély nyilatkozik arról, hogy egy másik településen több mint 90 napig bérel ingatlant és ennek díját figyelembe kívánja venni az adó meghatározásakor.
7. Nyugdíjasokat érintő változások
Január 1-től a saját jogán nyugdíjas (tehát aki elérte a nyugdíjkorhatárt) már nem minősül biztosítottnak a munkaviszonya alapján, azaz nem kell utána nyugdíjat és tb-t fizetni.
Ez azzal is jár, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók a heti 36 órás munkaviszonyuk mellett menetsülnek az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól.
Míg a járulékok mértékei nem változtak (nyugdíj 10%, egészségbiztosítás 7%, munkaerő-piaci járulék 1,5%), az egészségügyi szolgáltatási járulék 7500 forintra nő.
9. Szociális hozzájárulás és EHO
Az egészségügyi hozzájárulás megszüntetésével szociális hozzájárulásra vonatkozó szabályok változnak. 2019.január 1-től 19,5 %-os SZOCHO-t kell fizetni többek között a tanulószerződés alapján fizetett díjra, ösztöndíjra, érdekképviseleti díjra, a béren kívüli juttatásokra és az egyes meghatározott juttatásokra, az osztalékra, kamatbevételre, árfolyamnyereségre és vállalkozói osztalékalapra stb. Ezen kötelezettség alá tartozó jövedelmek esetében addig kell megfizetni a SZOCHO -t, míg el nem éri a minimálbér 24-szeresét a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek összege (vagyis, mihelyt elérte a bevételünk/jövedelmünk a 3.312.000 Ft-ot, ami után megfizettünk 702.000 forint SZOCHO-t, már nem kell fizetnünk tovább ).
Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók esetében a 112%-os szorzó továbbra is hatályban van.(azaz ha mondjuk, 50.000 forintot vesz ki az egyéni vállalkozó, akkor 56.000 forint után számolódik a SZOCHO).
Ezzel egy időben csökken a SZOCHO kedvezményezettek köre is, a jövőben már csak a :
– szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak
– munkaerőpiacra lépők
– 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők
– megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók
– kutatók
– közfoglalkoztatottak
– K+F tevékenység után vehetik igénybe a kedvezményt és csökkenthetik adóalapjukat.
A NAV értesíteni fogja a munkáltatókat, hogy mely dolgozójuk után vehetnek igénybe kedvezményt.
9. Táppénz
Alapját azon jövedelem naptári napi átlaga képezi, amely után az egészségbiztosítási járulékot fizetjük. Mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ellátástól függően 60%, illetve 50%.Napi maximuma azonban nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
10. Családtámogatási ellátmányok
Családi pótlék összege változatlan (már 9 éve).
A GYES a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével egyezik meg.
A GYED a szülő korábbi bérének (szülést megelőző két év alapján) 70%, de maximum a minimálbér kétszeresének 70%-a.
Vállalkozásoknak – ÁFA, Adó, Járulékok és Adminisztrációs változások
Nézze meg kalkulátorunk segítségével, hogy Vállalkozása megfelelő adózási formában van-e.
11. Alanyi mentesség
Az alanyi mentesség határa 12 millió forintra nő.
12. KIVA (Kisvállalati adó)
A KIVA-ba történő belépés feltételeihez kapcsolódó értékhatárt megemelték, így már az is választhatja ezt a kedvező adózási formát, akinek az éves árbevétele nem haladja meg az 1 milliárd forintot (eddig 500 millió volt a határ). Az adó mértéke továbbra is 13%, de az eddigi gyakorlattal ellentétben jövőre már a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások is beleszámítanak az adóalapba.
13. KATA (kisadózók tételes adója)
Az adómértékek nem változnak, így a főállású KATA-s 50, a mellékállású KATA-s havi díja 25 ezer forint, természetesen választható az emelt, azaz 75 ezer forintos havi díj is.
14.EVA-egyszerűsített vállalkozói adó
Utolsó ízben választható 2018. December 20-ig, hogy szeretnénk-e az EVA hatálya alá tartozni(ehhez minimum két éve működnünk kell)
15. Helyi iparűzési adó
Az önkormányzatok saját jogkörükben dönthetik el, hogy akarnak-e adóalap kedvezményt nyújtani és milyen mértékben a településen beruházók számára. A kedvezmény alapja a beruházás értéke lesz.
Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap csökkentési lehetőség.
Valamint rendszeressé válik a NAV és Önkormányzat közötti adatszolgáltatás,így nem lesz szükség a változás bejelentők beadására.
16.Jövedéki adó
A 7,5 tonna össztömeg feletti járművek és buszok esetében a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó 7 forintról 3,5 forintra csökken.
17. Népegészségügyi termékadó (NETA)
Jövőre már a gyümölcspárlat és a gyógynövényes ital is adókötelessé válik.
Az adómérték a legtöbb adóköteles termék esetében 20%-kal nő, az üdítőitalok esetében megduplázódik (15, illetve 240 Ft/literre nő).
18.Pénzforgalmi ÁFA
Amennyiben valaki átlépi az alanyi mentesség határát, már év közben is választhatja a pénzforgalmi szemlélet szerinti adózást.
19. Tevékenységüket kezdő vállalkozások ÁFA-ja
2019.január elsejétől az újonnan alapult cégek a nevükre szóló számla alapján levonhatják az ÁFA-t akkor is, ha a számla kiállítása még az adóhivatalhoz történő bejelentkezés előtt keletkezett. Az ÁFA levonására az első bevallási időszakban lesz lehetőség.
20. Fuvarozás adómentessége
Csak abban az esetben lesz a fuvarozás adómentes tevékenység, ha közvetlenül olyan adóalany részére nyújtjuk a fuvarozási szolgáltatást, aki a termékkel az adómentes értékesítést végzi.
Tehát X cég megbízza Y fuvarozót, hogy vigye ki a termékét a közösségen kívülre. A köztük lévő számla adómentes. Azonban Y fuvarozó, megbízza Z-t alvállalkozóként, hogy végezze el helyette a munkát. Ez már ÁFA-s lesz.
21. Személygépkocsival kapcsolatos ügyletekről vonható ÁFA
Személygépkocsi nyílt végű lízingje és tartós bérlete esetén az ÁFA 50%-a akkor is levonható lesz,ha nem vezet a vállalkozás útnyilvántartást. (Zárt végű lízing esetében továbbra sem lehet levonni az ÁFA-t)
22. Az utalványok adózása
Az egycélú utalványok a kibocsátás pillanatában ÁFA kötelesek lesznek (de ha a kibocsátónál váltják be, akkor nem keletkezik a beváltáskor fizetési kötelezettség)
-A többcélú utalványok esetében, csak a beváltás pillanatában keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség
23. Adókedvezmények a társasági adóban
Az új törvény által lehetőség nyílik az önellenőrzésre abban az esetben is, ha elfelejtettük érvényesíteni adókedvezményünket a bevallásban.
24. Bejelentett részesedéshez kapcsolódó csökkentő tételek
Kibővítésre kerül a bejelentett részesedésekhez kapcsolódó adómentes bevételek köre
25. Energiahatékonyság
A kedvezmény már a felújításokra és alkalmazható.
26.K+F
A belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő k+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.
27. Fejlesztési tartalék
A maximálisan igénybe vehető fejlesztési tartalék 500 millióról 10 milliárd forintra nő.
28. Innovációs járulék
Újra konszolidált szinten a két éves szabály figyelembevételével kell minősíteni a mikro- és kisvállalkozásokat, így várhatóan jelentősen bővülni fog a kötelezettek köre, hiszen míg önállóan mentesülhetnek a járulék alól, csoport szintén akár át is léphetik a határértékeket.
29. Kulturális adó
Eltörlésre kerül 2019.01.01-től.
30. Illetékek
A tranzakciós illeték eltörlésre kerül minden 200.000 forintot meg nem haladó banki tranzakció kapcsán.(bankkártyás vásárlásokra nem vonatkozik)
A Széchenyi pihenőkártyára történő utaláskor szintén nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.
31. Különadó
Megszűnik a hitelintézeti, a befektetési és pénzügyi szervezetekre vonatkozó különadó.
AZ IFRS-t alkalmazó alanyok, az IFRS szerint határozhatják meg adójukat.
32.Munkahelyi óvodaüzemeltetés
- január 1-től a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei elismert költségnek minősülnek.
33.Késedelmi és önellenőrzési pótlék
„Megunta a NAV a hitelezői szerepet” Ha valaki nem fizeti időben a kötelezettségeit, vagy nem adja be bevallásait határidőre jövőre már borsos árat fizethet a csúszásért. Idén még a jegybanki alapkamat kétszeresé volt a késedelmi kamat –azaz 1,8%- ez 2019-től minimum 5,9% lesz (jegybanki alapkamat (jelenleg 0,9%)+ 5 %).
Az önellenőrzési pótlék továbbra is a jegybanki alapkamat, azonban, ha egy időszakot kétszer (vagy többször) is ellenőriznünk kell, a második ellenőrzéstől már az eredeti pótlék 1,5-szeresét kérik majd tőlünk.
34.Veszteséges cégek ellenőrzése
A 60 milliárd forint árbevételt elérő, de még is két éve veszteségesen működő cégeket kötelező jelleggel fogja ellenőrizni az adóhivatal. Ez az újonnan (jogelőd nélkül) alapult cégekre nem vonatkozik.
35. Adminisztrációs terhek csökkenése
A NAV már az egyéni vállalkozóknak is elkészíti az adótervezetét (már 2018-ra vonatkozóan is), ezzel egy időben a jelenlegi febr. 25-ei határidőről május 20-ára tolódik a bevallásuk benyújtásának ideje.
2019.07.01-től (nem elírás, csúsztatás van az időpontban, tehát júliustól! ) a szállítói számlák összevont értékéről már nem kell adatszolgáltatást küldeni a NAV-nak
36. A távolról nyújtható szolgáltatások
A magánszemélyek (nem adóalanyok) részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatások, rádió- és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye (tehát amelyik ország adózása ránk fog vonatkozni) az az ország lesz, ahol cégünk székhelye/telephelye van, abban az esetben, ha :
- a tárgyévben és azt megelőző évben a szolgáltatásunk értéké nem érte el a 10.000 EUR-ot
- csak egy országban vagyunk letelepedve gazdasági minőségben
- és a szolgáltatásunkat igénybe vevő nem adóalany másik országban él/tartózkodik.
Ettől el lehet térni, és továbbra is MOSS-on keresztül ,a vevőnk országa szerinti adózást választani, de ezen választásunktól két évig nem térhetünk el.
37.Sorozat jellegű ingatlanértékesítés
A törvény értelmében adóalanyiságot keletkeztető tevékenységnek minősül, így be kell jelentkezni az adóhivatalhoz legkésőbb az értékesítést követő 30 napon belül.
38. Ingatlan 5%-os ÁFA-ja
2023 végéig meghosszabbításra került a kedvezményes 5%-os ÁFA azon ingatlanok értékesítése kapcsán, melyekre a végleges építési engedély 2018. nov.1-ig megérkezett.
39. ESL és UHT tej
2019.01.01.-től 5%-os az ÁFA ezen termékek esetében is.
40. Bevándorlási különadó
Új adóként kerül bevezetésre a bevándorlási különadó, mely a bevándorlást segítő cégek bevándorlást támogató tevékenysége után keletkezik. Az adó alapja a nyújtott támogatás összege, mértéke 25%.
41. Elektronikus számlázáshoz kapcsolódó új archiválási rendelet (r/2018 (V|.29.) lTM rendelet)
A rendelet megszünteti az időbélyeget, mivel a rendelet szerint a számla hitelességét másféle módon is lehet bizonyítani, a pdf formátumú dokumentumokat elég lesz elektronikus aláírással ellátni és ebben a formában mind a két fél (eladó/szolgáltató és vásárló) megőrizheti.
(Mi már dolgozunk azon, hogy a jövőben ne kelljen papírokat őrizgetnetek J -szerk.)
Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, olvassa el további 2019-es adóváltozásokról szóló cikkünket is:
2019-es adóváltozásokról első rész: ÁFA, TAO, KIVA
2019-es adóváltozásokról második rész: SZJA, Szocho, AIR, Számvitel
2018. December 14.