Next Accounting Könyvelő és Tanácsadó Iroda
  • Kezdőlap
  • Rólunk
  • Aktualitások
  • Szolgáltatásaink
    • Bérszámfejtés
    • Cégalapítás
    • Könyvelés
    • Üzleti Tanácsadás
  • Kalkulátor
    • Áfateljesítési kalkulátor
    • Bérkalkulátor
    • Cégautó adó kalkulátor
    • KIVA TAO Kalkulátor
    • Szabadság kalkulátor
  • Karrier
  • Kapcsolat
  • Kezdőlap
  • Rólunk
  • Aktualitások
  • Szolgáltatásaink
    • Bérszámfejtés
    • Cégalapítás
    • Könyvelés
    • Üzleti Tanácsadás
  • Kalkulátor
    • Áfateljesítési kalkulátor
    • Bérkalkulátor
    • Cégautó adó kalkulátor
    • KIVA TAO Kalkulátor
    • Szabadság kalkulátor
  • Karrier
  • Kapcsolat
admin2020-01-30T14:56:14+00:00

Kérdések és válaszok a kiküldetéssel kapcsolatban

Nap, mint nap megtörténik, hogy a munkáltató arra utasítja a munkavállalóit, hogy üzleti célú utazást tegyenek belföldön, külföldön, vagy egy másik helyszínen folytassanak munkavégzést. Ezzel kapcsolatban sok kérdés felmerülhet, melyekre érdemes tudni a válaszokat.Alábbi cikkünk csak nagyon nagy vonalakban tartalmazza az alapok ismereteket,ezért mindenképp tanácsoljuk,hogy kiküldetés előtt egyeztessen könyvelőjével,vagy munkajogászával.

Mi minősül kiküldetésnek?

Kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti célú utazás, ami a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében merül fel, ide nem értve azt az esetet, amikor a munkavállaló a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről a munkahelyére – azaz a munkáltató székhelyére, telephelyére – utazik.

Mikor beszélünk külföldi kiküldetésről?

Külföldi kiküldetésről beszélünk, ha a magánszemély jövedelemszerzés céljából és a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében egy külföldi helyszínre utazik, vagyis üzleti ügyben Magyarország területén kívüli tartózkodik.

Mi a külszolgálat?

A külszolgálat fennállása esetén a munkavállaló szintén külföldre utazik, és az országhatárokon kívül tartózkodik üzleti célból a munkáltató elrendelése alapján. Ez esetben azonban a magánszemély egy másik munkáltatótóhoz vagy a cégcsoporton belül egy másik vállalkozáshoz kerül kihelyezésre.

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalót külföldön tartózkodása idején semmilyen sérelem vagy hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Ugyanúgy biztosítani kell számára a minimális pihenőidőt, a minimális éves szabadságokat, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, az egyenlő bánásmódot, a diszkrimináció nélküli foglalkoztatást, valamint legalább azt a minimális bérszintet, amit a kiküldött ország törvényében meghatározottak alalpján a pozíciója megkíván, ha az kedvezőbb, mint a magyarországi feltételek.

Milyen szabályok vonatkoznak a kiküldetés elrendelésére?

Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a munkáltató minden esetben köteles írásban tájékoztatást adni a munkavállalónak, méghozzá az utazás megkezdése előtt 7 nappal. A dokumentumba bele kell foglalni a kiküldetés időtartamát, a munkavégzés helyét, a bér és juttatás elszámolásának folyamatát, valamint a hazatérés módját.

Fontos, hogy külföldi kiküldetés esetén szükségünk lehet A1-es igazolásra, a járulékok megfizetésének igazolásárára a NEAK-tól, illetőségigazolásra az adóhivataltól, esetlegesen munkavállalási engedélyre a fogadó ország illetékes hivatalától.

Figyelni kell az országok közötti kettős adóztatásról szóló egyezményekben leírtakra is.

Mikor nem kötelezhető kiküldetésre a munkavállaló?

Néhány kivételes esetben a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy más helyszínen végezze a munkáját.

Ezek a következők:

  • a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig,
  • gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
  • hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
  • legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodás igazolása esetén.

Továbbá a 44 munkanapot meghaladó kiküldetés csak akkor jöhet létre, ha a munkavállaló ebbe beleegyezik, és írásbeli megállapodást köt a munkáltatójával.

Ki és hogyan téríti a kiküldetés költségeit?

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató köteles minden olyan költséget megtéríteni a munkavállalónak, ami a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban merül fel.

Milyen fajtái vannak a költségelszámolásnak?

A kiküldetés költségelszámolására alapvetően két lehetőség van. A munkáltató a munkavállaló által hozott számlák alapján utólag téríti meg a költségeket, vagy pedig előleget fizet számára az utazás megkezdése előtt.

Mit kell tartalmaznia a kiküldetési rendelvénynek?

A munkáltató köteles kiküldetési rendelvényt vezetni, amit minden esetben 2 példányban kell elkészítenie. Az eredeti a kifizetőnél marad, a másodpéldány pedig a munkavállalót illeti. A dokumentumban rögzíteni kell a kifizető, valamint a munkavállaló adatait, a kiküldetés időtartamát, az indulás és visszaérkezés napját, az úti célt, az utazás célját, valamint a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeket.

 

További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.

 

Next Accounting

2020. Január 30.

Share this post

Facebook Twitter LinkedIn

Legutóbbi bejegyzések

  • 2023 NAV információs füzet a fizetési kedvezményekről
  • Mit tehetünk kintlévőség esetén?
  • Az útnyilvántartással kapcsolatban felmerülő kérdések és válaszok
  • Milyen kötelező teendők vannak a cégalapítás után
  • Kérdések és válaszok a kiküldetéssel kapcsolatban

Kategóriák

  • Aktualitások

Címkék

2019 2020 2023 Adó adócsökkentés adóváltozás Air behajtás bejelntés Bérszámfejtés cash flow cégalapítás cégautó cégautóadó elszámolás Felhő felszámolás fizetési felszólítás fizetési kedvezmény Helyi iparűzési adó HIPA Innováció jog kamara KATA kiküldetés kintlévőség KIVA Könyvelés közvetített szolgáltatás meghatalmazás Nav profit pénzügy szabályzatok SZJA Szocho számlázás számvitel TAO vállalkozás végrehajtás ÁFA útnyilvántartás ügyvéd
1132 Budapest Váci út 44. 3/1
+36-1-765-4310
info@nextaccounting.hu

KAPCSOLAT

IMPRESSZUM

COOKIES

Minden jog fenntartva ©