Kérdések és válaszok a kiküldetéssel kapcsolatban
Nap, mint nap megtörténik, hogy a munkáltató arra utasítja a munkavállalóit, hogy üzleti célú utazást tegyenek belföldön, külföldön, vagy egy másik helyszínen folytassanak munkavégzést. Ezzel kapcsolatban sok kérdés felmerülhet, melyekre érdemes tudni a válaszokat.Alábbi cikkünk csak nagyon nagy vonalakban tartalmazza az alapok ismereteket,ezért mindenképp tanácsoljuk,hogy kiküldetés előtt egyeztessen könyvelőjével,vagy munkajogászával.
Mi minősül kiküldetésnek?
Kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti célú utazás, ami a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében merül fel, ide nem értve azt az esetet, amikor a munkavállaló a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről a munkahelyére – azaz a munkáltató székhelyére, telephelyére – utazik.
Mikor beszélünk külföldi kiküldetésről?
Külföldi kiküldetésről beszélünk, ha a magánszemély jövedelemszerzés céljából és a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében egy külföldi helyszínre utazik, vagyis üzleti ügyben Magyarország területén kívüli tartózkodik.
Mi a külszolgálat?
A külszolgálat fennállása esetén a munkavállaló szintén külföldre utazik, és az országhatárokon kívül tartózkodik üzleti célból a munkáltató elrendelése alapján. Ez esetben azonban a magánszemély egy másik munkáltatótóhoz vagy a cégcsoporton belül egy másik vállalkozáshoz kerül kihelyezésre.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalót külföldön tartózkodása idején semmilyen sérelem vagy hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Ugyanúgy biztosítani kell számára a minimális pihenőidőt, a minimális éves szabadságokat, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, az egyenlő bánásmódot, a diszkrimináció nélküli foglalkoztatást, valamint legalább azt a minimális bérszintet, amit a kiküldött ország törvényében meghatározottak alalpján a pozíciója megkíván, ha az kedvezőbb, mint a magyarországi feltételek.
Milyen szabályok vonatkoznak a kiküldetés elrendelésére?
Amennyiben a kiküldetés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a munkáltató minden esetben köteles írásban tájékoztatást adni a munkavállalónak, méghozzá az utazás megkezdése előtt 7 nappal. A dokumentumba bele kell foglalni a kiküldetés időtartamát, a munkavégzés helyét, a bér és juttatás elszámolásának folyamatát, valamint a hazatérés módját.
Fontos, hogy külföldi kiküldetés esetén szükségünk lehet A1-es igazolásra, a járulékok megfizetésének igazolásárára a NEAK-tól, illetőségigazolásra az adóhivataltól, esetlegesen munkavállalási engedélyre a fogadó ország illetékes hivatalától.
Figyelni kell az országok közötti kettős adóztatásról szóló egyezményekben leírtakra is.
Mikor nem kötelezhető kiküldetésre a munkavállaló?
Néhány kivételes esetben a munkavállaló nem kötelezhető arra, hogy más helyszínen végezze a munkáját.
Ezek a következők:
- a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig,
- gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
- hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
- legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodás igazolása esetén.
Továbbá a 44 munkanapot meghaladó kiküldetés csak akkor jöhet létre, ha a munkavállaló ebbe beleegyezik, és írásbeli megállapodást köt a munkáltatójával.
Ki és hogyan téríti a kiküldetés költségeit?
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató köteles minden olyan költséget megtéríteni a munkavállalónak, ami a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban merül fel.
Milyen fajtái vannak a költségelszámolásnak?
A kiküldetés költségelszámolására alapvetően két lehetőség van. A munkáltató a munkavállaló által hozott számlák alapján utólag téríti meg a költségeket, vagy pedig előleget fizet számára az utazás megkezdése előtt.
Mit kell tartalmaznia a kiküldetési rendelvénynek?
A munkáltató köteles kiküldetési rendelvényt vezetni, amit minden esetben 2 példányban kell elkészítenie. Az eredeti a kifizetőnél marad, a másodpéldány pedig a munkavállalót illeti. A dokumentumban rögzíteni kell a kifizető, valamint a munkavállaló adatait, a kiküldetés időtartamát, az indulás és visszaérkezés napját, az úti célt, az utazás célját, valamint a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeket.
További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.
2020. Január 30.