„Fizessünk később” – A Pénzforgalmi elszámolás!
A pénzforgalmi elszámolás célja, hogy javítsa az áfás vállalkozások likviditását.A pontos törvényi szabályozását a 2007. évi CXXVII. áfatörvény XIII/A. fejezete tartalmazza.
Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent pontosan a pénzforgalmi elszámolás, vagy hogy ez az ő vállalkozásukra nézve előnyös-e. Cikkünkből megtudhatja, hogy mely cégek számára lehet hasznos ez az adózási forma, milyen feltételeknek kell hozzá megfelelni és azon feltétel rendszereket miként lehet egyszerűen meghatározni. Nem utolsó sorban pedig, kitérünk a pénzforgalmi áfa hátrányaira is.
Kiknek lehet érdekes a pénzforgalmi elszámolás témakörével foglalkozni?
Alapesetben áfa fizetési kötelezettként abban a hónapban (illetve a tárgyhónapót követő hónap 20-ik napjáig) van áfa megfizetési kötelezettségünk, amely hónap (dátum) szerepel a számlánk teljesítési dátumaként.
Ezzel például egy kiskereskedelmi bolt üzemeltetőnek, vagy olyan webshopnak, aki megköveteli vevőitől az előre vagy átvételkor azonnali fizetést, semmi problémája, hiszen ott a megrendelés pillanatában, illetve legkésőbb a szállításkor a kifizetés megtörténik.
Vannak azonban olyan vállalkozások, akik megállapodás alapján vagy egyéb rögzített feltételek szerint előre tudják, hogy adott tranzakciók kifizetése akár csak 40-60-90 nap múlva lesz teljesítve. illetve, kisebb vállalkozásoknál is előfordulhat, hogy a vevő / vevők nem egyenlítik ki időben a számlát / számlákat. A kifizetésektől függetlenül az áfás adóalanynak akkor is be kell fizetnie az áfát adott hónapra vonatkozóan, ha a számla ellenértéke nem érkezett be. Így nem ritka eset, hogy ezen áfa tartalom akár 1-2 millió forint is lehet, ami a vállalkozásoknál komoly likviditási problémát okozhat.
Ezzel szemben a pénzforgalmi elszámolás pont azt jelenti, hogy az áfát az adóalany abban a hónapban köteles megfizetni, amikor a számla adót is tartalmazó ellenértéke ténylegesen kifizetésre került számára. Ez fedezetet nyújt a befizetendő áfa tekintetében.
Kik választhatják?
- Aki nem alanyi adómentes státuszú adóalany,
- valamint a kkv. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kis és mikro vállalkozás, vagy annak minősülne, ha a kkv. törvény hatálya alá tartozna, továbbá
- gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön,
- nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,
- megelőző és tárgyévi nettó árbevétele nem haladja meg a 125 millió forintot.
Hogyan határozzuk meg vállalkozásunk méretét?
Fontos kiemelni, hogy a kkv. tv. 19.§.5. pontja szerint, többek közt vállalkozásnak minősül az egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és szövetkezet is. Az ügyvédi, közjegyzői, szabadalmi irodák, adószámos magánszemélyek pedig nem e törvény hatálya alá tartoznak, mégis választhatják ezen adózási módot. Összefoglalva: akár egyéni vállalkozók, ügyvédi irodák, valamint kis és mikro vállalkozások is élhetnek ezzel a lehetőséggel, amennyiben megfelelnek a követelményeknek. A megállapításához el kell végezniük először a méret szerinti besorolást.
- Mikró vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
- Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forint összeg.
Az euróban meghatározott összegek forintra átváltásakor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megállapított, kkv üzleti évének zárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Új vállalkozás esetén pedig a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB középárfolyamot.
A kk. törvény meghatározza, hogy a fenti mutatószámokat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell meghatározni. Az újonnan alapított vállalkozások az üzleti tervükben foglalt adatok alapán kell meghatározzák ezen számokat.
A számításnál nem szabad elfelejteni, hogy az összes partner és kapcsolt vállalkozás mutatószámaival is számolnunk szükséges. (A kapcsolt vállalkozásokról bővebben előző cikkünkben olvashat: Transzferár kisokos).
Az összeghatárba továbbá nem kell beszámítani többek között a tárgyi eszközként használt termék értékesítését, immateriális jószágként használt, vagy egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedését, adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, illetve az új közlekedési eszköz értékesítéséből származó ellenértéket az Áfa törvény 89.§ 1-2 bekezdése szerint. (Azon ügyleteknél ahol nincs áthárított adó: fordított adós ügyletek, saját rezsis beruházások.)
Egyéni vállalkozók és adószámos magánszemély:
Egyéni vállalkozóknál nincs szükség pénzügyi mutató vizsgálatra, esetükben az szja bevallásban feltüntetett foglalkoztatotti létszámot kell figyelembe venni. (Azoknál az egyéni vállalkozóknál lehet érdekes a pénzforgalmi elszámolás, ahol 45 napon túl van a fizetési határideje a partnereknek.)
Adószámos magánszemély besorolását az értékesítés nettó árbevétele alapján kell elvégezni. (Itt a mérlegfőösszeg, és létszám előírást nem kell alkalmazni.)
Régóta működő cégem van, válthatok-e pénzforgalmi elszámolásra?
Természetesen, régóta működő vállalkozások is dönthetnek úgy, hogy pénzforgalmi elszámolás alapján szeretnének a jövőben adózni. Ez adott év végével választható és a következő év elején már az új adózási forma szerint működhet a cég, amennyiben megfelel a pénzforgalmi elszámolás jogi követelményeinek.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a pénzforgalmi elszámolást választók, nem kapnak új adószámot, így előzetes tájékoztatás hiányában csak a számlán kötelezően feltüntetendő („pénzforgalmi elszámolás”) megjelölésből derül ki a partnereknek, hogy az adott cég pénzforgalmi áfa hatálya alá tartozik.
„Két éves szabály” – Pénzforgalmi elszámolás megszűnése:
Amennyiben a pénzügyi elszámolás alapján adózó adóalany, éves szinten két egymást követő beszámolási időszakban átlépi a meghatározott maximális foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértéket, akkor elveszíti kis vagy mikro vállalkozói minősítését. Ezáltal az elkövetkezendő 2 évben nem választhatja ezt az adózási formát.
Ez fordítottan vonatkozik a közép és nagy vállalatokra, azaz, ha két egymást követő évben „vissza minősülnek” kisvállalkozásnak és megfelelnek a fenti pontoknak, lehetőségük lesz ezen adózási módot választani.
Amennyiben a pénzforgalmi elszámolás szabályainak nem felel meg már a vállalkozás mert átlépte az összeghatárt, ennek tényét 15 napon belül be kell jelentenie, különben bírsággal számolhat. Ez azért is lényeges mert onnantól már nem tüntetheti fel a számlán a „pénzforgalmi elszámolás” megjelölést és a normál adózási rend szerint szükséges az áfát megfizetni.
A pénzforgalmi elszámolásra való jogosultság az értékhatár átlépésén kívül egyéb okok miatt is megszűnik:
- Saját elhatározásból: ha az adóalany naptári év utolsó napjával úgy dönt a következő évben nem kívánja ezt az adózási formát választani.
- Ha az adóalany szünetelteti a vállalkozását. (A szüneteltetés kezdő napját megelőző naptól)
- Az adóalany már nem minősül kisvállalkozásnak.
- Csőd eljárás, felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás jogerős megindítását megelőző napon automatikusan.
A fenti pontok közül, ha például jogutód nélkül megszűnik, szünetel vagy éppen alanyi adómentes adózási módot választ a vállalkozás akkor azon számlák áfáját melyek a pénzügyi elszámolás hatálya alá estek be kell fizetni, akkor is ha az adott számla esetleg még nem került kiegyenlítésre.
A pénzforgalmi elszámolás hátrányai
- A pénzforgalmi áfa szabálya szerint a költség számláink áfa tartalmát sem helyezhetjük addig levonásba, amíg azt ki nem egyenlítettük a beszállítóinknak. Ennélfogva, ha hosszabb időre fizetünk a beszállítóknak, mint nekünk a vevők, akkor ezzel az elszámolási móddal rosszabbul is járhattuk, hiszen egyik oldalról be kell fizetnünk az áfát, de a másik oldalról nem vonhatjuk le azt mindaddig, amíg a szállítói számlákat ki nem egyenlítettük.
- Második fontos mérlegelési szempont a partnerek / vevők „megtartása” kapcsán merül fel. A törvény úgy fogalmaz, hogy:
“Az adólevonási jog akkor keletkezik – ha e törvény másként nem rendelkezik –, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint történik.”
Lefordítva ez azt jelenti, hogy hiába általános szabályok szerint adózik a vevő és neki nincs köze a pénzforgalmi elszámoláshoz, az ilyen típusú számláknál ő is köteles a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint eljárni az adott ügyletre vonatkozóan. Azaz rá „kényszerítjük” ezen követelményeket, mert az általunk pénzforgalmi elszámolás alapján kiállított számlán szereplő áfa összegét a vevő is csak akkor helyezheti levonásba, ha a számla összegét már kiegyenlítette.
- Mindkét oldalon többlett dokumentációval jár.Pl. Az eltérő adózású adóalanyok ügyleteit külön kell kezelni. A feltételek teljesülését (pl. összeghatár) folyamatosan felül kell vizsgálni.
- Részletfizetésnél mindaddig függőben lévő „logó tételként” jelenik meg az áfa amíg a teljes összeg nem lesz kiegyenlítve. Garanciális visszatartásoknál például évekig görgetni kellene ez esetben a tételt.
- Nem jó annak sem, aki teljes exportra dolgozik, hiszen magyar oldalon nem keletkezik fizetendő áfája, de levonandóként nem tudná addig ezt megtenni, amíg nem fizette ki a számláit.
A pénzforgalmi elszámolás tehát segítséget nyújthat azon vállalkozásoknak melyek nem rendelkeznek elég tőkével és meggátolhatja a likviditási problémáikat. Azon cégeknek melyek a fent említett kereteknek megfelelnek érdemes átvizsgálniuk működésüket és adott esetben váltaniuk a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózásra. Amennyiben akár az átvizsgálás vagy adózási forma előnyeihez tanácsra lenne szüksége, cégünk szakemberei állnak rendelkezésére.
További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.
2023. Március 13.