Könyvvizsgálati kötelezettség!

Akár adószám törlést is kockáztat a cég, ha nem fordít rá kellő figyelmet!

Lassan közeleg az éves beszámolók leadási határideje így foglalkoznunk kell a könyvvizsgálat témájával. Számos vállalkozás plusz teherként tekint a kötelező könyvvizsgálatra, holott az sok előnnyel is járhat. Bár valóban nem szabad mellőzni azt a tényt sem, hogyha véletlenül elfelejtődik, akkor a büntetések mértéke bizony drága mulatság lesz. Emiatt érdemes odafigyelnünk és kicsit tüzetesebben is áttekinteni, mit is jelent, ha valaki könyvvizsgálatra kötelezett és mit lehet tenni, ha véletlenül nem történik meg időben a könyvvizsgálat.

Kiknek kötelező a könyvvizsgálat

A számviteli törvény (155§) határozza meg a könyvvizsgálati kötelezettségeket és a könyvvizsgálat célját. Ennek alapján kötelező könyvvizsgálatot végeznie minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak, de jó hír, hogy az alábbi kritériumok felmentést adhatnak ez alól:

• ha a vállalkozás nettó árbevétele a két megelőző üzleti év átlagában nem haladja meg a 300 millió forintot,
• illetve a foglalkoztatottak létszáma a megelőző két évben nem haladja meg átlagosan az 50 főt.

Tehát mindenképpen fontos megvizsgálni, hogy a vállalkozás arányszámai indokolják-e a könyvvizsgálatot. (A könyvvizsgálat alóli mentességhez mindkét feltételnek egyszerre kell teljesülnie.)

Példa 1.

2021 évben a vállalkozás árbevétele 150 millió forint, átlagos létszám 9 fő

2022-ben az árbevétele 500 millió forint és az átlagos létszám 15 fő

Így az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (150+500) / 2 = 325 millió forint.

Az átlagos foglalkoztatottak száma: (9+15 fő) /2 = 12 fő.

A példában a vállalkozás árbevételének átlaga meghaladja a 300 millió forintot, ezért a cég a 2023-as évtől kezdve könyvvizsgálatra kötelezett.

Példa 2.

2021 évben a vállalkozás árbevétele 150 millió forint, átlagos létszám 25fő

2022-ben az árbevétele 350 millió forint és az átlagos létszám 15 fő

Így az árbevétel átlaga a megelőző két évben: (150+350) / 2 = 250 millió forint.

Az átlagos foglalkoztatottak száma: (25+15 fő) /2 = 20 fő.

A példában a cégnek sem az árbevételének átlaga nem haladja meg a 300 millió forintot, sem az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt, emiatt a vállalkozás 2023-ban nem kötelezett könyvvizsgálatra.

Bizonyos esetekben a felmentés nem alkalmazható, mégha meg is felelnének az arányszámoknak. Az alábbi szervezetek mindenképpen könyvvizsgálatra kötelezettek:

• az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő
• a takarékszövetkezetek
• részvénytársaságok
• a konszolidálásba bevont vállalkozás
• a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, kivéve, ha a Sztv.154/A.§ alapján mentesül
• az a vállalkozó, amelyik a Szt. 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,
• a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.
• összevont (konszolidált) beszámolót készítő vállalkozások.
• a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

Civil szervezetek esetében a 479/2016. (XII.28.) Kormányrendelet határozza meg a könyvvizsgálati kötelezettséget. Röviden, azon civil szervezeteknél kötelező, amelyeknél az éves bevétel a megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot. Az értékhatár megállapításához pedig az összes bevételt kell figyelembe venni.

Milyen előnyei vannak a könyvvizsgálatnak

Fontos kiemelni, hogy a könyvvizsgálatot bárki kérhet, azok is elvégeztethetik, akiknek alapból nem lenne kötelező. Ez persze többlet költséggel jár, de egy megbízható könyvvizsgáló átlátja a cég teljes gazdálkodását, ellenőrzi, hogy minden szabályosan, előírásoknak megfelelően készült-e. Az ő dolga észrevenni, ha könyvelési vagy más hiba miatt a cég megsérti az elszámolásokra vonatkozó törvényeket. Felhívja a figyelmet adójogi kockázatokra. A könyvvizsgálat általában tartalmazza az üzletmenet mélyreható vizsgálatát, mely révén a könyvvizsgáló a menedzsmentnek konstruktív javaslatot tehet az üzletmenet hatékonyságának növelésére. Azaz egy olyan ellenőrzési „rendszer”, amely által még van lehetőség beavatkozni a nem kívánt folyamatokba.

Bankoknál, hitelek felvételnél és pályázatoknál, sőt még egy adóellenőrzés során is nagy előny egy korlátozásmentes könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló.

Könyvvizsgálat költségei és könyvvizsgáló választás

Természetesen első tétel maga a könyvvizsgálói díj, melynek mértéke elég nagy skálán mozog és függ például attól is, hogy nemzetközi háttérrel rendelkező társaságot, vagy nemzetközi háttérrel nem rendelkező társaságot bízzunk-e meg. Emiatt mindenképpen érdemes jól körülnézni. Arra azonban figyelni kell, hogy a könyvvizsgálói jelentést csak Magyarországi könyvvizsgálói kamara által regisztrált könyvvizsgáló készítheti el.

A könyvvizsgáló kijelölés tulajdonosi döntés vagy határozat formájában a vállalkozás formájától függően taggyűlésen vagy közgyűlésen történik.

A taggyűlési, közgyűlési határozat az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján tartalmazza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását, valamint felhatalmazza az ügyvezetést a szerződés megkötésére. Az új Ptk. szerint a szerződéskötésre 90 nap áll a felek rendelkezésére.

Költségek és feladatok második tétele, adminisztrációs és jogi tétel, mivel a könyvvizsgálót az alapító okiratban is fel kell tüntetni, illetve megválasztásukat a cégbíróságon be kell jegyeztetni, melynek szintén plusz költsége van.

A könyvvizsgálót minimum 1 évre, maximum 5 évre lehet megválasztani.

Pénzintézeteknél például 7 évente rotálni kell a könyvvizsgálót, azaz le kell váltani.

A könyvvizsgálat elmaradásának ellenőrzése

Minden vállalkozás beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Azaz a beszámolót cégkapun keresztül meg kell küldeni az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálat részére. A Céginformációs Szolgálat által közétett beszámolók adatai pedig nyilvánosak, azaz bárki által hozzáférhetők. S mivel ezen információkról az adóhatóság, könyvvizsgáló kamara is tudomást szerezz, az értékhatár túllépés vagy létszám korlát túllépés hamar kiderülhet.

Teendő elmulasztott könyvvizsgálás esetén

Amennyiben elmulasztottuk a könyvvizsgálatot, akkor az mihamarabb pótolni szükséges. Viszont a már közétett beszámolót javítani, csatolmányt hozzá adni vagy kötelező mellékletet (mint pl. független könyvvizsgálói jelentés) utólag elküldeni nem lehet. Ez esetben az előző év elmaradt könyvvizsgálatának tényét adott év beszámolójában lehet feltüntetni. A mulasztás a tagok együttes felelőssége.

Figyelembe véve, hogy beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségnek csak a könyvvizsgálói jelentéssel együtt lehet eleget tenni, meg kell említeni azt az esetet is, amikor maga a beszámoló közzététele sem történik meg. Ennek néhány  oka lehet például:

• A könyvelés nem készült el a beszámolóval – munkaszervezési, bizonylati, információs hiányosságok miatt.
• A tulajdonosok nem fogadták el a beszámolót.
• Nincs, aki közzé tegye a beszámolót.

A mulasztás jogi következményei

Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a számviteli törvény 154. § (3) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak, akkor az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (más néven: Art.) szerint mulasztási bírság szabható ki.

Ennek alapján, ha nem tettünk eleget a beszámoló letétbehelyezési és közétételi feladatunknak, akkor a NAV felhívja a figyelmet a mulasztásra és 30 napos határidőt tűz ki annak pótlására.

Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettségét nem teljesíti, azaz nem teszi közzé az elfogadott beszámolót, akkor az állami adó- és vámhatóság újabb 30 napos határidőt tűz ki a beszámoló közzétételére, de emellett legalább 200 000 forint mulasztási bírságot is kiszabhat a gazdálkodóra.

Amennyiben az adózó a második figyelmeztetés és pénzbírság ellenére sem tesz eleget a kötelezettségének, akkor az adózó adószámát a NAV hivatalból törli, majd  értesítve a cégbíróságot kezdeményezi a vállalkozás megszűntnek nyilvánítását.

Az adószám törlését követően a vállalkozás:

• gazdasági tevékenységet nem folytathat ( Az Art szerint, a  természetes és nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.)
• nem tudja az esetleges levonható adót érvényesíteni,
• nem tud az előző időszakokra vonatkozó önellenőrzés lehetőségével élni.

A kényszertörlési eljárás pedig nem túl kecsegtető a cégre nézve, mivel ennek a vége felszámolás vagy végelszámolás, ahol már a hivatalos szerv dönt mindenről és a tulajdonosoknak nem lesz beleszólásuk.

A vállalatoknak tehát fokozottan ügyelniük szükséges arra, hogy precíz és megbízható könyvelőt válasszanak a hibák és tévedések minimalizálása okán. Továbbá, figyelembe véve, hogy a könyvvizsgálat hosszadalmas feladat, fontos, hogy a cégek időben tisztában legyenek vele, kötelezettek-e könyvvizsgálatra vagy sem. Ne kockáztassunk! Hiszen a bírság, vagy adószám törlés nem célja senkinek.

 

 

További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.

 

Next Accounting

2023. Április 03.