Transzferár kisokos.

Tudjunk meg róla mindent és spóroljuk meg a milliós bírságokat!

Transzferár definíció: „TP” más néven transfer pricing, azaz kapcsolt vállalatok közötti elszámoló ár.

Kikre vonatkozik a transzferár:

A transzferár és annak szabályai, kötelezettségei a kapcsolt felekre / vállalkozásokra és közöttük létrejövő tranzakciókra vonatkoznak, amelyeket elsősorban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) határoz meg.

Röviden az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő cégek közötti ügyletek árazása meg kell, hogy feleljen a piaci standardnak (szokásos piaci ár elve). Erre a gazdasági verseny tisztasága miatt van szükség, hiszen az egymással összefonódó társaságok az alkalmazott árak eltérítésével befolyásolhatják az adókötelezettségeiket.

Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak:

Univerzálisan kijelenthetjük, hogyha egy vállalkozásra ráillik az alábbi felsorolásból bármelyik meghatározás, akkor társasági adó szempontból kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni:

1. az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
2. az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
3. az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
4. a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”
5. az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
6. az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. (Azaz, ha az egyik társaság tulajdoni hányada, szavazati joga egy másik szervezetben nem haladja meg az 50%-ot, de a szóban forgó társaságok ugyanazon ügyvezetés irányítása alatt működnek, akkor a két társaság is kapcsolt vállalatnak minősül.)

Egy adott vállalkozás szempontjából azonban a pontos meghatározás ennél bonyolultabb folyamat, mivel elsődlegesen végig kell mennünk azon viszonyítási és meghatározási pontokon, amiket más törvények mondanak ki és csak ezt követően vizsgálhatjuk meg pontosan, hogy a tao törvény szerint mely esetekben vannak kapcsolt vállalkozás kapcsán bejelentési, transzferár dokumentációs és egyéb kötelezettségeink. A bonyodalmat főként az okozza, hogy például, mint látható lesz a kkv. törvény más definíciót használ a kapcsolt vállalkozások körére, mint a tao törvény.

 

A kapcsolt vállalkozások meghatározásának alapjai: Transzferárazási aspektusból.

Legfontosabb, hogy a transzferár kötelezettségek meghatározásához szükséges meghatároznunk a cég méretét, költségeit és kapcsolt / kapcsolódó vállalkozásaink formáját, minőségét. Ennek meghatározásához alábbi törvények pontjain kell végig mennünk és megvizsgálnunk cégeinket.

(Mindegyik alábbi törvény más definíciót használ kapcsolt vállalkozásokra tekintettel.)

1.Feladat

KKV törvény alapján meghatározzuk vállalkozásaink és vállalkozás méretünket. A kkv. törvény az alábbi besorolásokat alkalmazza:

1. Kapcsolódó vállalkozás (A cég B felett közvetlenül vagy közvetve döntő ellenőrzést gyakorol vagy meghatározó befolyással bír. Pl. szavazatok aránya 50% feletti.)
2. Partner vállalkozás (A cég részesedése B cégben legalább 25%-50% közötti.)
3. Önálló vállalkozás (mindenki más a fenti két kategórián felül. Illetve az intézményi befektetők, kockázati tőkések, ha a részesedésük 50% alatti. Tehát ők akkor is önálló vállalkozás, ha a részesedés 25-50% közötti.).

A fenti besorolás meghatározása azért fontos, mert a cég méretének meghatározásához az I. és II. pont esetén a partner és kapcsolódó vállalkozás mutatószámait is hozzá kell adnunk a meghatározáshoz.

Most vizsgáljuk meg, hogy mi alapján határozzuk meg a cég kkv törvény alapján a cégek méretét:

Fel kell göngyölíteni, hogy kis-közép vagy nagyvállalatnak minősül-e a cég. Kisvállalatként mentesülhetünk a transzferár nyilvántartási kötelezettség alól. Ezt legelőször a Kkv.törvény alapján határozzuk meg.

Kisvállalkozásnak minősül:

1. Ha a vállalkozás összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és
2. az éves nettó árbevétel vagy mérleg főösszeg éves szinten legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forint összeg.

Amennyiben a fenti kritérium valamelyike már nem teljesül, akkor közép vagy nagyvállalatnak minősül, így transzferár dokumentációs kötelezettség áll fent.

Mindkét feltételnek teljesülnie kell, különben már átcsúszunk a másik kategóriába.

A szabály 2 éves időintervallumot nézz: tehát 2 egymás követő évben túllépi ezen kereteket vagy épp alattuk marad (középvállalat esetén), akkor megváltozik a minősítés.

Azon társaságoknál, amelyek partneri vagy kapcsolódó vállalkozásokkal rendelkeznek a mutatószámokat össze kell adni. Erre fokozottan figyelni szükséges, hiszen így akár másik méret minősítésbe is kerülhetünk.

A számításhoz elsősoran a konszolidált beszámolónkat vesszük alapul, ha nincs ilyen akkor az önálló beszámoló adatokat, majd a konszolidációba nem bevont kapcsolódó vagy partner vállalkozás adatait:

1. Kapcsolódó vállalkozás esetén: 100% -ban vesszük a mutató számot.
2. Partner vállalkozás esetén: A tőke részesedés arányába adjuk hozzá a mutatószámokat.

2.Feladat

Meghatároztuk a mutató számokat és a cégünk méretét, így most a számviteli törvény szempontjából kell megvizsgálnunk cégeinket. A konszolidált beszámolóba tartozó vállalkozásokat meg kell határozni, ehhez a számviteli törvény besorolásait is át kell áttekinteni elsősorban minősülés szintjén:

1. Anya vállalat (Anya vállalat másik vállaltra közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorol. Pl. 50% feletti tulajdoni hányad) -kapcsoltnak minősül.
2. Leány vállalat (Akire az anya vállalat meghatározott befolyást gyakorol) –kapcsoltnak minősül.
3. Közös vezetésű vállalkozás (2 vagy 3 tulajdonos 50-50% vagy 33-33-33% -os arányban gyakorolja a jogokat, azonos arányban és minőségben.) -kapcsoltnak minősül
4. Társult vállalkozás (jelentős 20 % -ot meghaladó tulajdonosi hányaddal rendelkezik és legalább a szavazatok 20%-val rendelkezik.) – nem minősül kapcsolt vállalatnak.
5. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás. (mindenki más az előbbi kategóriákon felül.) – nem minősül kapcsolt vállalatnak.

A konszolidációs beszámolóba az anya vállalat, a konszolidációba bevont leányvállalat és bevont közös vezetésű vállalat tartozik. (Külön szabályzat és határérték meghatározás vonatkozik arra, hogy kiket kell bevonni a konszolidációs beszámolóba, nem minden esetben kerül a konszolidációs beszámolóba pl. a leányvállalat.)

3.Feladat

Megvan tehát a méret meghatározásunk és konszolidált számaink is, amikhez hozzá kell adnunk a konszolidált beszámolóba nem bevont és kapcsolódó vállalkozásunk adatait. Igen, itt sajnos az előbb nem bevont értékeket is külön be kell vonni.

Ezen a ponton meghatároztuk, hogy ténylegesen kis-közép  vagy nagy vállalatnak minősülünk-e.

Kisvállalat esetén röviden:

1. Kapcsolt vállalatokat be kell jelenteni (ART törvény szerint).
2. Szokásos piaci áron kell elszámolni.
3. Jó hír, hogy ez esetben viszont mentesül a transzferár nyilvántartás készítés kötelezettsége alól.

Közép és nagyvállalat esetén:

1. Kapcsolt vállalatokat be kell jelenteni (ART törvény szerint).
2. Szokásos piaci áron kell elszámolni.
3. Transzferár nyilvántartási kötelezettség keletkezik.
4. Adatszolgáltatási kötelezettsége lesz. (2023 évtől új szabály).

4.Feladat

Meghatároztuk a méretét a cégeinknek és besoroltuk, megállapítottuk a vállalkozások kapcsolati struktúráját, utolsó lépésben a tao törvény határozza meg a nyilvántartásba bevonandó kört és a fent leírtak szerinti kötelezettségünket. (Azaz nagy és közép vállalkozásként bejelentés mellett nyilvántartás és adatszolgáltatási kötelezettségünk is keletkezik.)

A tao törvény szerint kapcsolt vállalat, többségi befolyás gyakorlat útján valósul meg, közvetlen vagy közvetve. Ezt a PTK. törvény alapján határozza meg a tao, azaz akkor jön létre többségi befolyás, ha a szavazatok több mint 50%-val vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Meghatározó befolyás: A befolyást gyakorló, jogosult-e a cég vezető tisztségviselőinek megválasztására, illetve a befolyást gyakorló és cég között van-e olyan megállapodás, ami alapján azonos tartalommal szavazhatnak.

Közeli hozzátartozók részesedését egybe kell számolni a kapcsoltság meghatározása során.

Társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak kell tekintenünk azon gazdasági társaságokat, melyekre az alább kritériumok legalább egyike igaz:

1. Anya-lánya vállalat (több, mint 50% irányítást biztosító befolyás áll fenn.)
2. Horizontális kapcsolatok (testvér vállalat) Amelyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
3. Külföldi vállalkozó és belföldi telephelye vagy fordítva. (Magyar vállalat és külföldi telephelye(i), a külföldi vállalat és magyar telephelye(i), illetve a belföldi kapcsolt vállalkozások között zajló tranzakciók)
4. Ügyvezetőség egyezősége (Amennyiben az egyik társaság tulajdoni hányada (szavazati joga) egy másik szervezetben nem haladja meg az 50%-ot, de a szóban forgó társaságok ugyanazon ügyvezetés irányítása alatt működnek, akkor a két társaság kapcsolt vállalatnak minősül, vagyis a transzferár szabályokat alkalmazni kell az ő esetükben is.)

Amennyiben tao törvény szerint kapcsolt vállalkozásoknak minősül és voltak tranzakciók / ügyletek a kapcsolt felekkel, az érintett vállalatokra az alábbi megkötések vonatkoznak:

1. Be kell jelenteni a NAV felé a kapcsolt vállalkozást az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.
2. A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek – a szolgáltatás igénybe vevőjeének – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit a NAV felé.
3. Az árnak meg kell felelnie a piaci árnak. (Szerződéses szabadság miatt alapvetően köthetünk olyan árat amilyet szeretnénk, de ha ez az ár nem olyan, mint ahogy független cégek csinálnák a független piacon akkor korrigálni kell az adó alapot.)
4. Ha meghatároztuk az árat és hosszú időn át tartó ügyletről vagy nagy értékű tranzakciókról van szó, akkor érdemes egy transzferár politikát készíteni. Ez egy belső szabályzat, ami lefekteti a kapcsolt felek transzferár módszereit, keretrendszerét, amit az adott cég alkalmaz. Ez lesz az évek során az útmutató, hogy hogyan alakítsuk ki a megfelelő transzferárat és elévülési időszak végén megfeleljen a piaci árnak.
5. Eleget kell tennünk a dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

Dokumentálási kötelezettség:

Amik már megtörténtek:

1. Méret meghatározás.
2. Kapcsolt vállalat meghatározás.
3. Kapcsolt ügylet felmérése (érdemes előre gondoskodni róla és külön nyilvántartani).

Nem terheli transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg a 100 millió forintot. Ez a 2022-ben kezdődő adóévre vonatkozik a korábbi értékhatár 50 millió forint volt. Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. Megjegyzendő, hogy a dokumentáció elkészítése során nem vonhatók össze bizonyos ügyletek. Ennek megfelelően nem kombinálható a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.

Transzferár dokumentáció elemei:

1. Master file elkészítése – Fő dokumentum (ált. anyavállalat készíti) Teljes cégcsoport működését foglalja magába.
2. Local file készítése- magyar adózó készíti. (transzferár nyilvántartás).
3. CBC (országok közötti jelentés) Cégcsoport egészére vonatkozóan szolgáltat információt minden tagállam adóhatóságához. Ez egy kockázatelemzési célra használt kontroll adat. Ellenőrizni szükséges, hogy a cégcsoport CBC riportálási kötelezettség alá tartozik-e. Ha igen akkor ezt is szükséges elvégezni.
4. Adatszolgáltatási kötelezettség (2023-tól)

Adatszoláltatási kötelezettség:

A társasági adó részeként bevezetett adatszolgáltatási kötelezettséget 2022.12.31 után benyújtott bevallásokban kell teljesíteni. Fontos kiemelni, hogy ezáltal az adatszolgáltatás arra is vonatkozhat, aki 2022-ben már lezárta az adóévet, de bevallását 2023-ban nyújtotta be. A transzferár dokumentációs kötelezettségek alá eső ügyleteket az adatszolgáltatási kötelezettség minden esetben terheli.

A transzferár adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos részletszabályokat a transzferár nyilvántartás-készítés szabályait ismertető 32/2017. évi NGM rendelet 2022. december 28-ától hatályos, módosított változata tartalmazza. (6/A. szakasz.)

Néhány ügylet, melyek kiesnek a transzferár dokumentációs kötelezettségek köréből is kötelesek adatszolgáltatásra, bár csökkentett tartalommal.  Ilyenek például az ingyenes pénzátadások, illetve a változatlan összegű költségátterhelések. (Utóbbinál a jogalkotó mentesítést adott a 2022-es adóévre.)

Fontosabb adatszolgáltatási pontok:

• Kapcsolt felek adatai.
• Ellenérték.
• Transzferár megállapítási módszer.
• Ügylet típus.
• Tevékenységkód.

Bár ez a kötelező adatszolgáltatás nem követeli meg a már elkészített transzferár dokumentációt, ugyanakkor az adatszolgáltatás során beküldendő adatok között vannak olyanok is, amelyeket csak abban az esetben írhat be az adózó az adatszolgáltatásba, ha az adott évi dokumentáció már elkészült.

Bírságok:

Kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségének elmulasztása vagy határidőn túli teljesítése bírságot von maga után, melynek felső határa 500.000, -Ft/ ügylet!

Dokumentációs kötelezettség elmulasztása, hiánya 5.000.000, -Ft-ig büntethető! Az ismételt jogsértés esetén kiszabható bírság maximális összege pedig 10.000.000, -Ft.

Ha az alkalmazott ár eltér a piaci ártól az adóhatóság társasági adónemben vagy az önkormányzati hatóság helyi iparűzési adóban a megadott ár és piaci ár különbözetére vonatkozóan adóalapot módosíthat, aminek adóhiány lesz az eredménye, melynek bírsága 50%. Az új szabályok alapján nem elegendő a minimum értékre történő korrigálás a szokásos piaci ár alkalmazása esetén. A módosítást ugyanis az ártartomány „ideális” értékeit tartalmazó interkvartilis tartomány közepéig, a medián értékére kell elvégezni. Ez egy piaci ártartomány alatti tranzakciós ár esetén nagyobb árkorrekciót, egyben nagyobb társasági adóalap- és adókülönbözetet is jelent az adózóknál.

Összességében elmondhatjuk, hogy a kapcsolt vállalkozás és a transzferár kötelezettségek meghatározása nagyon összetett feladat és több hibázási lehetőséget hordoz magában, mivel számos jogszabály szerint kell átfogóan meghatározni. Ennek okán már a kötelezettség meghatározásához ajánlatos szakértő könyvelők és tanácsadók megbízása / alkalmazása, hogy elkerülhessük a büntetéseket és szabálysértést, tekintettel arra is, hogy a bírság tételek nagysága akár a vállalkozásunk végét is jelentheti.

 

További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.

 

Next Accounting

2023. Március 16.