Next Accounting Könyvelő és Tanácsadó Iroda
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
    • Bérszámfejtés
    • Cégalapítás
    • Könyvelés
    • Üzleti Tanácsadás
  • Aktualitások
  • Karrier
  • Kalkulátor
    • Áfateljesítési kalkulátor
    • Bérkalkulátor
    • Cégautó adó kalkulátor
    • KIVA TAO Kalkulátor
    • Szabadság kalkulátor
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Fenntarthatóság – ESG
  • Kapcsolat
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
    • Bérszámfejtés
    • Cégalapítás
    • Könyvelés
    • Üzleti Tanácsadás
  • Aktualitások
  • Karrier
  • Kalkulátor
    • Áfateljesítési kalkulátor
    • Bérkalkulátor
    • Cégautó adó kalkulátor
    • KIVA TAO Kalkulátor
    • Szabadság kalkulátor
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Fenntarthatóság – ESG
  • Kapcsolat
Mariann Bán2023-02-24T12:14:57+00:00

Tegyünk rendet – Leltározzunk

 

Mi is a leltár és miért szükséges:

A leltározás sokszor feleslegesnek és nehéznek tűnő folyamat, de ennek segítségével az év végi könyvek és beszámolók pontosan elkészíthetőek. Fontos kiemelni, hogy a leltározás és selejtezés két különálló tevékenység.

 A leltározás szabályozását a 2000. évi C. törvény tartalmazza és a mérleg alapját képezi. Melynek célja a vállalkozó vagyonának számbavétele, adott időben és meghatározott módon.

A selejtezés a feleslegessé vált vagy elromlott / használhatatlan, használaton kívüli vagyontárgyak sorsának eldöntése. Selejtezni a leltározás előtt azért ajánlatos, mert ekkor a leltárban már csak a valóban szükséges / aktuális eszközök és vagyontárgyak szerepelnek majd, amik a számviteli beszámolókat pontosabbá teszik.

A Számviteli törvény a leltárkészítési kötelezettséget és a leltárkészítés módjait meghatározza, de részletesen nem szabályozza annak folyamatát. Kimondja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások, kötelesek írásban rögzíteni a rájuk jellemző szabályokat, előírásokat. Többek között rendelkezniük kell leltárkészítési és leltározási szabályzattal, aminek megfelelően kell a leltározás folyamatát elvégezniük. A leltár a könyvek év végi zárásához és beszámoló elkészítéséhez, mérleg alátámasztásához szükséges, továbbá 8 évig meg kell őrizni!

Leltár fajták:

  • Teljes leltár: A vállalkozás valamennyi eszközét és forrását tartalmazza, ideértve a felvétel időpontjában a birtokában levő idegen eszközöket is.
  • Évközi és évzáró leltár: Az év közben készült, illetve az éves mérlegek valódiságát alátámasztó dokumentáció, amely az adott fordulónapon a részleges vagy a teljes eszközállományt mutatja. Ezen fogalomkörbe tartoznak a speciális okokból elrendelt, év közben végrehajtott leltározások:
  • Elszámoltató leltározás: a rájuk bízott eszközökért, készletekért anyagilag felelős alkalmazottak elszámoltatására, tevékenységük szakszerűségének és gondosságának ellenőrzésére írják elő.
  • Átadási – átvételi leltározás: az esetben kell elrendelni és végrehajtani, ha az eszközök, készletek kezeléséért felelős alkalmazottak személyében változás következik be.
  • Nyitóleltár: megalakulásukkor az új vállalkozásoknak kell készíteniük és ezen leltár a nyitómérleget támasztja alá.

Az év utolsó napjával az előzőeken túlmenően leltárt kell készíteni:

  • az úton levő árukról,
  • a megmunkálás céljából átvett idegen készletekről,
  • a javításra átvett eszközökről.

2000. évi C. törvény alapvető követelményei a leltár készítése kapcsán:

  1. Teljesség elve: A leltárnak tartalmaznia kell a vállalkozás valamennyi eszközét és forrását
  2. Valódiság elve: A leltárnak természetesen az aktuális, mérlegforduló napon meglévő tényleges eszköz mennyiséget és annak helyesen megállapított értékét kell tartalmaznia.
  3. Érthetőség, áttekinthetőség: Leltározási helyenként és ezen belül fajta, típus, méret és minőség szerinti részletezéssel kell tartalmaznia a leltárnak az eszközöket, forrásokat.
  4. Bruttó elv érvényesítése: Mely szerint az egy helyen tárolt és összecserélhető tételeket összevonni csak a vonatkozó belső előírások szerint szabad.
  5. Ellenőrizhetőség:
  • A leltárnak külön kell tartalmaznia azon eszközöket, amelyek nem a vállalkozás székhelyén, telephelyén találhatók (például: javításra, bizományba, tárolásra átadott eszközök, bérbe adott eszközök, úton lévő eszközök stb.).
  • Továbbá, elkülönítve kell tartalmaznia azon eszközöket, amelyek valamilyen ok miatt nem teljes értékűek, például sérült, tevékenység változása miatt feleslegessé vált eszközök.
  • Ha a leltár „idegen” eszközöket is tartalmaz, akkor ezeket is elkülönítetten kell szerepeltetni úgy, hogy ilyenkor csak az eszközök mennyiségét tartalmazza a leltár. E körbe tartoznak például, a bérmunkára, javításra, bizományba, tárolásra átvett, illetve a bérbe vett eszközök.

Lényeges, hogy a mérleget alátámasztó leltárnak a vagyonelem megnevezésén túl, az annak egyértelmű azonosításához szükséges jelöléseket is tartalmaznia kell, így például a méretét, a minőségét (teljes vagy csökkentett értékű), a cikkszámát, a nyilvántartási számát stb.

Összegezve a leltározást nem célszerű elhanyagolni és az sem mindegy, hogy a leltározást milyen időközönként és milyen tartalmi elemekkel végezzük el és tartjuk nyilván az adatokat. Sokat számít, hogy az adott vállalkozás vezet-e például a számviteli alapelveknek megfelelően év közben az eszközeiről, vagyontárgyairól részletes nyilvántartást.

Nézzük meg a lehetséges eseteket: A mérlegtételek alátámasztása leltárral.

A 2000. évi C. törvény 69.& (1) pontja kimondja, hogy a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, mely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

Tehát a leltár elkészítését a Számviteli törvény alapján alapvetően kétféle módon lehet elvégezni:

  • mennyiségi felvétellel,
  • egyeztetéssel (nyilvántartások alapján).

A mennyiségi felvétel a vagyonelemek (eszközök és források) tényleges megszámlálását, megmérését jelenti.

Az egyeztetés pedig a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló egyéb okmányokkal (bankkivonatok, folyószámla-kivonatok, egyeztető levelek, analitikus nyilvántartások, számítások stb.) való egybevetését, összehasonlítását jelenti és akkor kerülhet rá sor, ha a leltározás nem valósítható meg mennyiségi felvétellel.

  1. Amennyiben a vállalkozó (számviteli alapelveknek megfelelő) folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást vezet:
  • A leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként (tehát amilyen időszakot a vállalkozó kiköt a saját szabályzatában), de legalább 3 évente mennyiségi felvétellel el kell végeznie.
  • Ezenkívül minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.
  1. Ha a vállalkozó nem vezet (számviteli alapelveknek megfelelő) folyamatos mennyiségi nyilvántartást:
  • A leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel kell teljesíteni.
  • A csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.
  1. Abban az esetben, ha a vállalkozó csak értékben tartja nyilván az árukészleteit:
  • Az üzleti év mérlegforduló napját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel e nyilvántartása mérlegforduló napjára vonatkozó adatainak helyességét.
  • Ebben az esetben is az üzleti év mérlegforduló napjára vonatkozóan kell elszámolni a mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat.

Nem hétköznapi „eszközök” leltározása:

Jó példa lehet a mezőgazdasági ágazatban például az állatok leltározása. Melynél fontos tudni az alábbiakat:

  • Tenyészállatokat, igásállatokat, csikókat elég csak a darabszámuk szerint leltározni.
  • Méhek esetében csak az egészséges állapotú családokat lehet leltárba venni, melynek megállapításához a kaptárok ellenőrzése szükséges.
  • A növendék-, hízó-, kis és szopós állatokat súlyban és darabszámban kell letárba venni úgy, hogy etetés után történik a mérés és a kapott eredményből kell levonni a súlyapadót.
  • Zárt rendszerű sertés telepeken nem szükséges a mérlegelések elvégzése, mert a szükséges súly adatot kiszámolhatjuk a hízóba állításkori tömegből, hízlalási napok számából és az előzőhízlalásiciklusban mért átlagos napi tömeggyarapodásból.
  • Halak: A halállomány mérlegelését a telelőbe való áttelepítéskor kell elvégezni. Ha nem történik áttelepítés akkor a leltározást a halak darabszáma, elhullások száma, próbahalászatkor kifogott halak testtömege alapján kell elvégezni.
  • Növendék baromfiállomány tömegének mérése és nyilvántartása reprezentatív méréssel is lehetséges. (Ilyen esetben általában az állomány 1%-án szokták a mérést elvégezni).
  • Vállalkozás tulajdonában lévő, de kistermelőknél elhelyezett állatokat az elhelyezéskori testtömeg és érték figyelembevételével, a nyilvántartásokkal való egyeztetés után lehet leltározni.

A mezőgazdasági ágazati  leltározási támpontok összegzése :

  • A súlyban nyilvántartott állatok tömegnövekedését mérlegeléssel lehet meghatározni, melyet ellensúlyozni kell a súlyapadóval.
  • A súlyapadó az etetésből és az itatásból származó gyomortartalom súlya, melyre csak ajánlások és becslések vannak.
  • A hízó állatok súlyát mérés helyett úgy is meg lehet határozni, hogy a hízóba állításkori súlyukhoz hozzáadjuk a becsült hízásmennyiségét.
  • A becsült hízás tömege úgy számolható ki, hogy a tapasztalati adatok alapján meghatározott napi tömeggyarapodás mértékét megszorozzák az eltelt hízlalási napok számával.
  • (Az állattenyésztés speciális tulajdonságaihoz igazodnak a leltározás elkészítéséhez szükséges bizonylatok is: a szaporulati napló, a mérlegelési napló, a fejési napló, a takarmányozási napló, a korosbítási, átminősítési jegyzőkönyv, a kényszervágási jegyzőkönyv, az elhullási napló és az állatszámadás.)

Nézzünk egy példát a súlyapadó figyelembevételével készített leltár értékre:

(hízómarhák leltárértékének újraszámítása):

Fizikai leltárfelvételen ténylegesen mért súly: 70 db × 410 kg/db = 28 700 kg

Le: súlyapadó (az átadó telephelyén) 8 %, 28 700 × 0,08 = 2296kg

Figyelembe vehető 26 404 kg

Élősúly (tömeg) önköltsége: 399, 50 Ft/kg

Élőtömeg értéke: 26 404 kg × 399,50 Ft/kg ––> 10 548 398 Ft

Megjegyzés: A mérlegkészítés napján az ismert piaci érték 420 Ft/kg volt, így értékvesztés elszámolása nem indokolt.

Leltár zárás

A leltározás adatait a könyvviteli nyilvántartásokkal (analitikus nyilvántartások, könyvviteli számlák) a leltárfelvételt követően össze kell vetni, és meg kell állapítani az esetleges eltéréseket.

Az eredményét foglaljuk jegyzőkönyvbe!

Természetesen a megállapított hiányosságok okát ki kell vizsgálni, majd ennek megfelelően, a különbözeteket a számviteli elszámolásokban is rögzíteni kell.

 

 

Lépjen velünk kapcsolatba!

Írjon nekünk vagy kérjen visszahívást.

Kapcsolat

 

További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.

 

Next Accounting

2023. Február 24.

Share this post

Facebook LinkedIn Email

Legutóbbi bejegyzések

  • Transzferár kisokos! Tudjunk meg róla mindent és spóroljuk meg a milliós bírságokat!
  • „Fizessünk később”– A Pénzforgalmi elszámolás!
  • „Vállalkozások malacperselye”- A Céltartalék képzés!
  • Tegyünk rendet- Leltározzunk
  • 2023 NAV információs füzet a fizetési kedvezményekről

Kategóriák

  • Aktualitások

Címkék

2019 2020 2023 Adó adóalany adócsökkentés adóváltozás adózás behajtás Bérszámfejtés cash flow Céltartalék Elhatárolás elszámolás felszámolás fizetési felszólítás fizetési kedvezmény Helyi iparűzési adó HIPA jog Kapcsolt vállalkozás KATA kiküldetés kintlévőség KIVA kkv képzés Könyvelés Leltár Nav piaci érték Pénzforgalmi elszámolás Pénzforgalmi áfa pénzügy szabályzatok SZJA Szocho TAO transfer pricing Transzferár végrehajtás ÁFA Év vége útnyilvántartás ügyvéd
1132 Budapest Váci út 44. 3/1
+36-1-765-4310
info@nextaccounting.hu

KAPCSOLAT

IMPRESSZUM

COOKIES

Minden jog fenntartva ©