„Vállalkozások malacperselye”- A Céltartalék! – Kötelező vagy csak lehetőség?

Bár a „céltartalék képzés”, mint fogalom nem merül fel a vállalkozások napi teendőiben, év végén mindenképpen újra előtérbe kerül és szükséges vele foglalkoznunk. Laikusként az ember azt gondolhatja, hogy a céltartalék képzés csak akkor releváns, ha a vállalkozás nyereséges és van miből céltartalékot képezni, vagy a cég mérete biztosít módot a céltartalék elhatárolására.

Lássuk, hogy így van-e

A céltartalék képzés szabályait a  2000. évi C. törvény  tartalmazza és vannak olyan esetkörök, jogcímek, amelyekre a vállalkozónak kötelező céltartalékot képeznie, illetve esélyt ad a szabályozás arra is, hogy a gazdálkodó saját belátása szerint különítsen el céltartalékot bizonyos helyzetekre.

A rövid válasz tehát, hogy a céltartalék képzésre mindkét felvetés igaz, azaz kötelező és bizonyos helyzetekben erősen ajánlott.

 

A céltartalék mértéke független az üzleti év eredményétől, akkor is képezni kell, ha adott évben veszteséges a társaság működése. Nagyságát a mérlegkészítés időpontjáig kell meghatározni a rendelkezésreálló információk alapján.

Legfontosabb tudnivalók a céltartalékról

• A céltartalék képzés az óvatosság alapelvének megfelelés egyik eszköze. Olyan eredménykorrekció, amelyik a várható kötelezettségekhez kapcsolódik.
• Azaz, olyan az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, amelyet a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre határol el a vállalkozás.
• A vállalkozásnak a céltartalék képzésével kapcsolatos módszerét a számviteli politikában (szabályzatban) kell rögzítenie.
• Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
• A képzett céltartalékot egyéb ráfordításként könyveljük. Feloldása (egyéb bevételkénti elszámolása) akkor lehetséges, amikor a képzésének jogcíme szerinti esemény bekövetkezik, tehát a veszteség elszámolásakor, felmerülésekor. Ugyancsak fel kell oldani a céltartalékot akkor, ha megszűnik az a jogcím, ami miatt elszámolták. Ilyen eset lehet, ha a társaság megnyeri azt az ellene indított kártérítési pert, amivel összefüggésben céltartalékot képezett a fizetendő kártérítés várható összegében.
• A fentiek alapján fontos, hogy a következő évi könyvelés megnyitásakor nem oldhatjuk fel automatikusan az előző évet érintően képzett céltartalékot.
• A képzett céltartalékot, illetve felhasználásának összegét a kiegészítő mellékletben, jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
• A céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.
• Társasági adó szempontból a céltartalék képzés adóalapot növelő, felhasználása pedig adóalapot csökkentő tétel.

Kötelező és lehetséges céltartalék képzés

Kötelező céltartalékot képezni:

• A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre.
• A végkielégítés miatti fizetési kötelezettségekre. A korengedményes nyugdíj fizetési kötelezettségekre.
• A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás).
• A biztos (jövőbeni) kötelezettségekre.
• A környezetvédelmi kötelezettségekre.

Ezekre a céltartalékképzés szabályai alá eső kötelezettségekre egyaránt igaz, hogy:

• a mérleg fordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak,
• összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan,
• és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Külön törvény, illetve kormányrendelet további céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat.

Nem kötelező:

Képezhető, szükséges mértékben és valós eredmény megállapítása érdekében az adózás előtti eredmény terhére, olyan előre létható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, melyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Például:

• Átszervezési költségek.
• Fenntartási költségek.
• Környezetvédelemmel kapcsolatos költségek.

Ne tévesszük össze! Garanciális kötelezettségek” (céltartalék képzés) / „Garanciális visszatartás”

• Garanciális kötelezettségek: Várhatóan felmerülő javítási költségek. Célja, hogy az adott üzleti évben elszámolt árbevétel fedezetet biztosítson a következő években az adott értékesítéshez kapcsolódó garanciális javítások költségeire. A felek közötti szerződésből derül ki, hogy a Ptk. szerint az értékesítő a vevő felé jótállási garanciális kötelezettséggel tartozik-e saját nevében. Amennyiben a vevő által érvényesíthető garancia közvetlen kötelezettje az eladó, akkor a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre céltartalékot kell képezni.
• Garanciális visszatartás / Jóteljesítési garancia: Leggyakrabban az építőiparban használatos, építőipari szerződések egyik eleme. Célja, hogy az építtető, fővállalkozó biztosítékot kapjon arra az esetre, ha a kivitelező, alvállalkozó hibásan teljesít. Mértéke eltérő, de általában a vállalkozási díj ~ 4-5 %-a. A visszatartás ideje pedig a jótállási időtől függően változik, akár 4-5 év is lehet. A garanciális visszatartás egy pénzügyi visszatartás és nincs köze a céltartalék képzéshez.

Végkielégítés miatti céltartalék képzés

• Akkor releváns, ha a cég már konkrétan döntött a következő évet / éveket illetően a jövőbeli létszámleépítésről, azaz számol e jogcím alatt várható kötelezettségkel. Bizonyos esetekben a már elbocsájtott dolgozók végkielégítésére is képezhető céltartalék.
• Fontos megjegyezni, hogy végkielégítés elszámolása költségként, a munkaviszony tényleges megszűnésekor történik. Tehát nem a felmondás ideje, hanem a tényleges munkaviszony megszűnésének dátuma számít. (Felmondás dátuma + felmondási idő). Céltartalék csak a végkielégítés kapcsán alkalmazható! Ahogy fent már említettük, a munkabér folyamatos működési költségnek minősül, így arra céltartalék nem képezhető.

A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás)

• „A függő kötelezettség: az olyan – általában – harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.” (2000. évi C. törvény [Számv. tv.] 3.&. (8). bekezdés. 14. pontja.)
• Fontos megjegyezni, hogy a függő tételek között lehet olyan, melynek összegét többször is módosítani szükséges. Ilyen például a peres eljárásokra képzet céltartalék:
  • Tegyük fel, hogy egy volt munkavállaló pert indít a vállalkozás ellen, kártérítési követelve az elmaradt munkabérek és annak késedelmi kamatjai tekintetében. Egy ilyen jellegű per akár évekig is elhúzódhat. Ebben az esetben a bírósági döntésig az értékváltozást évente figyelembe kell venni a céltartalék meghatározásánál.

A biztos (jövőbeni) kötelezettségek

(2000. évi C. törvény [Számv. tv.] 3.&. (8). bekezdés. 15. pontja.)

• Biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.
• A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.
• Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.

A környezetvédelem: Kötelező vagy Nem kötelező

• A környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalékot harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségre kell képezni. Továbbá ez a kötelezően képzett céltartalék lehet a harmadik személynek környezetvédelmi károkozás miatt fizetendő kártérítés összege.
• Azonban a környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalékot ne tévesszük össze a nem kötelezően, azaz lehetőség szerint elhatárolható környezetvédelemmel kapcsolatos költségekkel, melyek a vállalkozás által e területen elvégzendő munkák ráfordításai.

Szerződésekkel kapcsolatos céltartalék képzés

• Kötelező céltartalékot képezni azokra a szerződésekre vonatkozóan, amelyek alapján a vállalkozásnál a veszteség biztosan bekövetkezik és hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondhatóak fel. A céltartalék képzési kötelezettség a szerződés elszámolási egységére is vonatkozik.
• 2000.évi C. törvény alapján, ha a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének komplett szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben.
• Ekkor a veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni. Mivel a mérlegfordulónapon megállapított teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteséget a szerződés elszámolási egységére már elszámolták az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként.
• A szerződés elszámolási egységét érintően az alapanyag és rezsiköltségek (földgáz, villany stb.) áremelkedése kapcsán nem lehet céltartalékot képezni, mert ezek folyamatos költségnek minősülnek.

Céltartalék könyvelése

• Céltartalék könyvelése során a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az eszközök forrásait a 4. számlaosztályban kell bemutatni, idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.
• Eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, és az egyéb bevételek között kell kimutatni a képzett céltartalék összegének felhasználását.

 

 

 

További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.

 

Next Accounting

2023. Március 01.