Next Accounting Könyvelő és Tanácsadó Iroda
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
    • Bérszámfejtés
    • Cégalapítás
    • Könyvelés
    • Üzleti Tanácsadás
  • Aktualitások
  • Karrier
  • Kalkulátor
    • Áfateljesítési kalkulátor
    • Bérkalkulátor
    • Cégautó adó kalkulátor
    • KIVA TAO Kalkulátor
    • Szabadság kalkulátor
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Fenntarthatóság – ESG
  • Kapcsolat
  • Kezdőlap
  • Szolgáltatásaink
    • Bérszámfejtés
    • Cégalapítás
    • Könyvelés
    • Üzleti Tanácsadás
  • Aktualitások
  • Karrier
  • Kalkulátor
    • Áfateljesítési kalkulátor
    • Bérkalkulátor
    • Cégautó adó kalkulátor
    • KIVA TAO Kalkulátor
    • Szabadság kalkulátor
  • Rólunk
    • Rólunk
    • Fenntarthatóság – ESG
  • Kapcsolat
Mariann Bán2023-03-09T14:32:32+00:00

„Vállalkozások malacperselye”- A Céltartalék! – Kötelező vagy csak lehetőség?

Bár a „céltartalék képzés”, mint fogalom nem merül fel a vállalkozások napi teendőiben, év végén mindenképpen újra előtérbe kerül és szükséges vele foglalkoznunk. Laikusként az ember azt gondolhatja, hogy a céltartalék képzés csak akkor releváns, ha a vállalkozás nyereséges és van miből céltartalékot képezni, vagy a cég mérete biztosít módot a céltartalék elhatárolására.

Lássuk, hogy így van-e

A céltartalék képzés szabályait a  2000. évi C. törvény  tartalmazza és vannak olyan esetkörök, jogcímek, amelyekre a vállalkozónak kötelező céltartalékot képeznie, illetve esélyt ad a szabályozás arra is, hogy a gazdálkodó saját belátása szerint különítsen el céltartalékot bizonyos helyzetekre.

A rövid válasz tehát, hogy a céltartalék képzésre mindkét felvetés igaz, azaz kötelező és bizonyos helyzetekben erősen ajánlott.

 

A céltartalék mértéke független az üzleti év eredményétől, akkor is képezni kell, ha adott évben veszteséges a társaság működése. Nagyságát a mérlegkészítés időpontjáig kell meghatározni a rendelkezésreálló információk alapján.

Legfontosabb tudnivalók a céltartalékról

  • A céltartalék képzés az óvatosság alapelvének megfelelés egyik eszköze. Olyan eredménykorrekció, amelyik a várható kötelezettségekhez kapcsolódik.
  • Azaz, olyan az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, amelyet a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre határol el a vállalkozás.
  • A vállalkozásnak a céltartalék képzésével kapcsolatos módszerét a számviteli politikában (szabályzatban) kell rögzítenie.
  • Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
  • A képzett céltartalékot egyéb ráfordításként könyveljük. Feloldása (egyéb bevételkénti elszámolása) akkor lehetséges, amikor a képzésének jogcíme szerinti esemény bekövetkezik, tehát a veszteség elszámolásakor, felmerülésekor. Ugyancsak fel kell oldani a céltartalékot akkor, ha megszűnik az a jogcím, ami miatt elszámolták. Ilyen eset lehet, ha a társaság megnyeri azt az ellene indított kártérítési pert, amivel összefüggésben céltartalékot képezett a fizetendő kártérítés várható összegében.
  • A fentiek alapján fontos, hogy a következő évi könyvelés megnyitásakor nem oldhatjuk fel automatikusan az előző évet érintően képzett céltartalékot.
  • A képzett céltartalékot, illetve felhasználásának összegét a kiegészítő mellékletben, jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
  • A céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.
  • Társasági adó szempontból a céltartalék képzés adóalapot növelő, felhasználása pedig adóalapot csökkentő tétel.

Kötelező és lehetséges céltartalék képzés

Kötelező céltartalékot képezni:

  • A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre.
  • A végkielégítés miatti fizetési kötelezettségekre. A korengedményes nyugdíj fizetési kötelezettségekre.
  • A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás).
  • A biztos (jövőbeni) kötelezettségekre.
  • A környezetvédelmi kötelezettségekre.

Ezekre a céltartalékképzés szabályai alá eső kötelezettségekre egyaránt igaz, hogy:

  • a mérleg fordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak,
  • összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan,
  • és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Külön törvény, illetve kormányrendelet további céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat.

Nem kötelező:

Képezhető, szükséges mértékben és valós eredmény megállapítása érdekében az adózás előtti eredmény terhére, olyan előre létható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, melyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Például:

  • Átszervezési költségek.
  • Fenntartási költségek.
  • Környezetvédelemmel kapcsolatos költségek.

Ne tévesszük össze! Garanciális kötelezettségek” (céltartalék képzés) / „Garanciális visszatartás”

  • Garanciális kötelezettségek: Várhatóan felmerülő javítási költségek. Célja, hogy az adott üzleti évben elszámolt árbevétel fedezetet biztosítson a következő években az adott értékesítéshez kapcsolódó garanciális javítások költségeire. A felek közötti szerződésből derül ki, hogy a Ptk. szerint az értékesítő a vevő felé jótállási garanciális kötelezettséggel tartozik-e saját nevében. Amennyiben a vevő által érvényesíthető garancia közvetlen kötelezettje az eladó, akkor a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre céltartalékot kell képezni.
  • Garanciális visszatartás / Jóteljesítési garancia: Leggyakrabban az építőiparban használatos, építőipari szerződések egyik eleme. Célja, hogy az építtető, fővállalkozó biztosítékot kapjon arra az esetre, ha a kivitelező, alvállalkozó hibásan teljesít. Mértéke eltérő, de általában a vállalkozási díj ~ 4-5 %-a. A visszatartás ideje pedig a jótállási időtől függően változik, akár 4-5 év is lehet. A garanciális visszatartás egy pénzügyi visszatartás és nincs köze a céltartalék képzéshez.

Végkielégítés miatti céltartalék képzés

  • Akkor releváns, ha a cég már konkrétan döntött a következő évet / éveket illetően a jövőbeli létszámleépítésről, azaz számol e jogcím alatt várható kötelezettségkel. Bizonyos esetekben a már elbocsájtott dolgozók végkielégítésére is képezhető céltartalék.
  • Fontos megjegyezni, hogy végkielégítés elszámolása költségként, a munkaviszony tényleges megszűnésekor történik. Tehát nem a felmondás ideje, hanem a tényleges munkaviszony megszűnésének dátuma számít. (Felmondás dátuma + felmondási idő). Céltartalék csak a végkielégítés kapcsán alkalmazható! Ahogy fent már említettük, a munkabér folyamatos működési költségnek minősül, így arra céltartalék nem képezhető.

A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás)

  • „A függő kötelezettség: az olyan – általában – harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.” (2000. évi C. törvény [Számv. tv.] 3.&. (8). bekezdés. 14. pontja.)
  • Fontos megjegyezni, hogy a függő tételek között lehet olyan, melynek összegét többször is módosítani szükséges. Ilyen például a peres eljárásokra képzet céltartalék:
    • Tegyük fel, hogy egy volt munkavállaló pert indít a vállalkozás ellen, kártérítési követelve az elmaradt munkabérek és annak késedelmi kamatjai tekintetében. Egy ilyen jellegű per akár évekig is elhúzódhat. Ebben az esetben a bírósági döntésig az értékváltozást évente figyelembe kell venni a céltartalék meghatározásánál.

A biztos (jövőbeni) kötelezettségek

(2000. évi C. törvény [Számv. tv.] 3.&. (8). bekezdés. 15. pontja.)

  • Biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.
  • A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.
  • Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.

A környezetvédelem: Kötelező vagy Nem kötelező

  • A környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalékot harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségre kell képezni. Továbbá ez a kötelezően képzett céltartalék lehet a harmadik személynek környezetvédelmi károkozás miatt fizetendő kártérítés összege.
  • Azonban a környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalékot ne tévesszük össze a nem kötelezően, azaz lehetőség szerint elhatárolható környezetvédelemmel kapcsolatos költségekkel, melyek a vállalkozás által e területen elvégzendő munkák ráfordításai.

Szerződésekkel kapcsolatos céltartalék képzés

  • Kötelező céltartalékot képezni azokra a szerződésekre vonatkozóan, amelyek alapján a vállalkozásnál a veszteség biztosan bekövetkezik és hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondhatóak fel. A céltartalék képzési kötelezettség a szerződés elszámolási egységére is vonatkozik.
  • 2000.évi C. törvény alapján, ha a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének komplett szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben.
  • Ekkor a veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni. Mivel a mérlegfordulónapon megállapított teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteséget a szerződés elszámolási egységére már elszámolták az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként.
  • A szerződés elszámolási egységét érintően az alapanyag és rezsiköltségek (földgáz, villany stb.) áremelkedése kapcsán nem lehet céltartalékot képezni, mert ezek folyamatos költségnek minősülnek.

Céltartalék könyvelése

  • Céltartalék könyvelése során a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az eszközök forrásait a 4. számlaosztályban kell bemutatni, idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.
  • Eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, és az egyéb bevételek között kell kimutatni a képzett céltartalék összegének felhasználását.

 

 

Lépjen velünk kapcsolatba!

Írjon nekünk vagy kérjen visszahívást.

Kapcsolat

 

További szakmai cikkeket ide kattintva érhet el.

 

Next Accounting

2023. Március 01.

Share this post

Facebook LinkedIn Email

Legutóbbi bejegyzések

  • Transzferár kisokos! Tudjunk meg róla mindent és spóroljuk meg a milliós bírságokat!
  • „Fizessünk később”– A Pénzforgalmi elszámolás!
  • „Vállalkozások malacperselye”- A Céltartalék képzés!
  • Tegyünk rendet- Leltározzunk
  • 2023 NAV információs füzet a fizetési kedvezményekről

Kategóriák

  • Aktualitások

Címkék

2019 2020 2023 Adó adóalany adócsökkentés adóváltozás adózás behajtás Bérszámfejtés cash flow Céltartalék Elhatárolás elszámolás felszámolás fizetési felszólítás fizetési kedvezmény Helyi iparűzési adó HIPA jog Kapcsolt vállalkozás KATA kiküldetés kintlévőség KIVA kkv képzés Könyvelés Leltár Nav piaci érték Pénzforgalmi elszámolás Pénzforgalmi áfa pénzügy szabályzatok SZJA Szocho TAO transfer pricing Transzferár végrehajtás ÁFA Év vége útnyilvántartás ügyvéd
1132 Budapest Váci út 44. 3/1
+36-1-765-4310
info@nextaccounting.hu

KAPCSOLAT

IMPRESSZUM

COOKIES

Minden jog fenntartva ©